Dr. Gyarmati Csaba plasztikai sebész
Dr. Gyarmati Csaba kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik a különböző bőrdaganatos és bőrgyógyászati műtétek, illetve az esztétikai célú operációk területén: a kecskeméti megyei kórház bőrgyógyászati osztályának sebészeti részlegén évi 1000-1300 operációt, a kaposvári Kaposi Mór Kórházban pedig 4 éven keresztül havonta nagyjából 60 operációt végzett. Általános sebészeti szakvizsgája mellett plasztikai sebészeti szakvizsgával is rendelkezik, így az anyajegyek, szemölcsök, melanomák, bazaliomák és spinaliomák eltávolítását követően a műtét által érintett bőrfelületek esztétikai helyreállítását is ő végzi.
„Anyám fogorvos, apám állatorvos volt, és egy darabig úgy tűnt, hogy én is állatorvos leszek, hiszen gyermekként sok időt töltöttem az állatok közelében. Az állataink ellésénél is rendszeresen jelen voltam, így nem zavart a vér látványa sem. Végül aztán mégsem az állatorvosi egyetemre mentem, mert elszakadtam az állatok világától: a szegedi orvosi egyetem elvégzése után a kecskeméti Honvéd Kórház általános sebészeti osztályán dolgoztam 7 éven keresztül. Itt szereztem meg az általános sebészeti szakvizsgát is. Úgy alakult, hogy rendszeresen Dr. Mary Bélához osztottak be, aki a megyei kórházból járt át hozzánk, és őrszem-nyirokcsomók, valamint bőrdaganatok és melanomák műtéti eltávolításával foglalkozott. Nála kezdtem egyre jobban elsajátítani a daganatok precíz eltávolításának műtéti módszereit. A következő néhány évben továbbra is ebben a kórházban dolgoztam, 2004-től már a bőrgyógyászati osztály sebészeti részlegének vezetőjeként: ebben az időszakban évente már 1000-1300 bőrdaganatos operációt is elvégeztem” – meséli sebészi pályája kezdeteiről Dr. Gyarmati Csaba.
„Egy idő után az is elkezdett érdekelni, hogy hogyan lehet elvégezni az operáció által érintett bőrfelületek minél szebb helyreállítását: a budapesti Központi Honvéd Kórház kétéves plasztikai sebészeti gyakorlatán – dr. Donáth Antal mellett – az esztétikai műtéti technikákat is egyre jobban elsajátítottam. 2001-ben szakvizsgáztam újra, 2004 óta pedig magánorvosként is dolgozom: elsősorban esztétikai operációkat végzek, például mell-, has-, fül-, szemhéj- és arcplasztikákat. ” – mondja Gyarmati.
A későbbi beavatkozások alapja a szövettani mintavételen alapuló diagnózis
„Nagyon fontos, hogy a szemmel történő bőrvizsgálatot követően sosem szabad a gyanús bőrképleteket leégetni, elkoagulálni vagy lézeres úton eltávolítani, ekkor ugyanis a patológus szakember már nem fogja tudni megállapítani, hogy rossz- vagy jóindulatú volt-e az adott bőrelváltozás.
A helyes sorrend mindig az, hogy előbb szövettani mintavételt végzünk, majd ezt követően döntjük el, hogy mit tegyünk az adott bőrelváltozással.
Ha igazoltan jóindulatú hámszemölcsről vagy kötőszöveti eredetű fibromáról van szó, akkor ezek a képletek lézeres úton, hegesedés nélkül is egyszerűen eltávolíthatóak. Ha pedig a szövettani vizsgálat eredménye rosszindulatú bőrnövekményt igazolt, akkor sebészeti beavatkozásra van szükség. Az eltávolítást követően kerül sor az esztétikailag is megfelelő heg létrehozására, ehhez van szükség a plasztikai sebészetben szerzett kellő rutinra” – mondja a szakorvos.
